TIT Kalmár László Matematikaverseny

1971 óta minden évben

1971 óta minden évben

A TIT az 1960-as években indította el a Kis Matematikus Baráti Körök (KMBK) mozgalmat, melyhez 1971-től szervesen kapcsolódott egy országos verseny. Ez a verseny eleinte az 5-8. évfolyamok számára szerveződött, majd fokozatosan kiterjedt a 3-4. évfolyamok számára is.

A verseny felépítése
Kalmár László professzor

A verseny névadója

Kalmár László professzor, mint a TIT Matematikai Választmányának elnöke, haláláig közreműködött e verseny döntőjének lebonyolításában.

Ezt a versenyt a TIT – a professzor munkássága iránti tiszteletből – 1977 óta Kalmár László Matematika Versenynek nevezik.

A professzor halála után sok kiváló matematikatanár kapcsolódott be a verseny szakmai-tartalmi munkájába, de a két legkiemelkedőbb és legmeghatározóbb matematikatanár dr Urbán János és Reiman István volt. E két nemzetközi hírű szakember 2012 első félévében váratlanul elhunyt.

A TIT kötelességének érzi, hogy Reiman-Urbán szakmai vezetők által kialakított igényes szakmai színvonalat, szakmai minőséget megőrizze, lehetőség szerint az egész versenyt fejlessze.

Kalmár László életútja

Kalmár László életútja

matematikus, egyetemi tanár, MTA tag

Született 1905. március 27-én a Somogy megyei Edde községhez tartozó Alsóbogátpusztán, elhunyt Mátraházán 1976. augusztus 2-án.

Kutatási területe: matematikai analízis, matematikai logika és alkalmazásai, különösen a kibernetika, a számítástudomány és a matematikai nyelvészet területén.

Matematika iránti szeretete már kisgyermekkorában megmutatkozott, így érettségi után egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán kezdte meg, és itt kapott diplomát 1927-ben. Ekkor szerzett matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet és doktori fokozatot. Egyetemi évei alatt a műszaki egyetemen is hallgatott matematika témájú előadásokat. Első éves korában egyetemi pályadíjat nyert a „Lagrange-féle interpolációs polynomok konvergenciája” című munkájával. Az egyetem elvégzése után rövid ideig üzemi fizikus volt a Vatea elektroncső gyárban, majd Ortvay Rudolfnak, a Szegedi Tudományegyetem elméleti fizikus professzorának meghívására szegedre ment tanársegédnek. 1927-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetemre, a Matematikai Intézetbe került Riesz Frigyes, Haar Alfréd, Kerékjártó Béla mellé. 1932-ben az “Arithmetika és analysis” tárgykörből magántanárrá habilitálták. Riesz Frigyes javaslatára az 1932-33-as tanévben a Matematikai és Természettudományi Kar Kalmár Lászlót bízta meg az Elemi Mennyiségtan Tanszék oktatási, kutatási feladatainak ellátásával, a tanszék azonban elhalt, mert a minisztérium takarékossági okokból nem nevezett ki professzort. Tudományos munkája elismeréseként 1936-ban König Gyula díjjal jutalmazták.

1940 október 19-én a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra, helyében azonnal megalapították Szegeden a Horthy Miklós Tudományegyetemet. Megkezdődtek az átigazolások, Kalmár László magántanári habilitációját nem ismerték el ezen az egyetemen a faji üldöztetés miatt. 1944 tavaszán a Sztójay-kormány fajüldöző rendelete nyomán adjunktusi állása és szakóraadói tevékenysége alól is felmentették. Nagy nehezen megúszta a deportálást, s Szegeden már 1944 októberében eltörölték a fajüldöző törvényt az egyetemen, visszavették Kalmár Lászlót adjunktusnak, s egyike volt azoknak, akik a matematika oktatást és kutatást feltámasztották a háborús károk által sújtott egyetemen.

1945 áprilisában elismerték Kalmár László magántanári habilitációját. Riesz Frigyest meghívták és kinevezték a budapesti egyetem III. sz. Matematika Tanszékére, utódja Szegeden 1947. március 18-án Kalmár László lett, mint a felsőbb mennyiségtan nyilvános rendes tanára, s mint a Bolyai Intézet igazgatója. A második világháborút követő években Rédei László munkatársa, majd Kalmár László tanársegédje volt Szele Tibor, az absztrakt algebra híres művelője. A háború után a Bolyai Intézetben dolgozott Aczél János és Fáry István is, akik később pályájukat az Egyesült Államokban folytatták.

A Magyar Tudományos Akadémia 1949-ben választotta levelező, 1961-ben rendes tagjai sorába. 1952-ben érte el a nagydoktori fokozatot. 1949/50-ben ő látta el a szegedi egyetem rektori teendőit. A XX. század utolsó évtizedeiben bekövetkező információrobbanás egyik előfutára és előkészítője volt a matematikai logika és a számítástudomány területén. E területeken kifejtett elméleteinek (játékelmélet, algoritmusok) még a létjogosultságáért is meg kellett küzdenie. 1956-ban érdeklődése a számítástechnika és a kibernetika felé fordult. Létrehozott egy kisebb kutatócsoportot, melynek tagjai a matematikai logika és alkalmazásai témakörrel foglalkoztak. Ennek eredményeként 1957-ben a Szegedi Tudományegyetemen megindult a programozó matematikus képzés. 1962-ben életre hívhatta a Kibernetikai Laboratóriumot, amelyben 1964-ben már számítógép működött.

1956-ban a szegedi Bolyai Intézet keretében alakult meg a MTA Matematikai Kutató Intézetének Funkcionálanalízis Osztálya Szőkefalvi-Nagy Béla vezetésével, 1957-től pedig a MTA Matematikai Kutatóintézetének Matematikai Logika és Alkalmazásai csoportja (1958-tól Osztálya) Kalmár László vezetésével.

A továbbiakban számos tudományos tisztséget töltött be, s működött szakmai társaságokban, szerkesztett lapokat. 1971-ben a Matematikai és Számítástudományi Tanszék kettévált, a Halmazelméleti és Matematikai Logikai Tanszék vezetője Fodor Géza lett, a továbbiakban Kalmár László a Számítástudományi Tanszéket vezette.

Tudományos munkásságát számtalan állami, kutatói és egyetemi kitűntetéssel ismerték el. A legjelentősebbek voltak: 1950-ben Kossuth díj, 1958.-ban Beke Manó díj, 1970-ben Szele Tibor emlékérem, 1976.-ban Neumann János emlékérem és 1997-ben Computer Pioneer Award poszthumusz kitűntetés.1975-ben vonult nyugdíjba, de nem sokáig élvezhette aktív nyugdíjas éveit – tele tervekkel, munkával és külföldi meghívásokkal-, mert a következő évben, 1976. augusztus 2.-án Mátraházán meghalt, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.

Tudományos közleményeit német, francia és angol nyelven adta közre.

Örökmozgó, állandóan szervező, a matematikát, a tanítást, az életet szenvedélyesen szerető ember volt.

Kalmár László táblára ír

Tudományos tisztségei

  • SZTE Kalmár László Informatikai Intézet
  • MTA Matematikai Bizottság (1953-1976)
  • Filozófiai Főbizottság (1957-1976)
  • Tudományfilozófiai Nemzeti Bizottság, tag, (1958-1976)
  • Elnökségi Kibernetikai Bizottság, tag és elnök (1961-1970)
  • TMB Matematikai Szakbizottság (1963-1976)
  • Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály Matematikai és Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság (1964-1976)
  • Matematikai Kutató Intézet Tudományos Tanácsa (1965-1976)
  • Számítástechnikai Központ Tudományos Tanácsa tagja, (1965-1976)
  • SZAB Matematikai, Fizikai és Kémiai Szakcsop. és Szakbiz. tag
  • Kibernetikai és Számítástechnikai Munkabizottság elnöke (1969-1976)
  • Association for Symbolic Logic Comm. Logic in Europe tagja (1966-1976)
  • Federation for Inf. Processing Working Group 2.2 tagja (1967-1976)
  • OMFB tagja (1970-1976)

Szerkesztés

  • Acta Cybernetica főszerk. (1969-1976)

Szerkesztő Bizottsági tagság

  • Acta Mathematica Hungarica (1956-1976)
  • Matematikai Lapok (1950-1976)
  • Studia Sci. Math. Hung. (1966-1976)
  • Információ – Elektronika (1966-1976)
  • Periodica Math. Hung. (1970-1976)
  • Journal of Symbolic Logic (USA, 1944-1951)
  • Zeitschrift für Math. Logik und der Math. (NDK, 1955-1976)
  • Archív für Math. Logik und Grundlagenforschung (NSZK, 1956-1976)
  • Elektronische Inf. und Kybernetik (NDK, 1965-1976)

Társasági tagság

  • Természettudományi Társaság (1926-1976)
  • Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társaság (1926-1976)
  • Bolyai János Matematikai Társaság (1947-1976)
  • Neumann János Számítógéptudományi Társaság, tiszteletbeli elnöke, (1969-1976)
  • Magyar Nyelvtudományi Társaság, (1962-1976)
  • Magyar Pedagógiai Társaság (1969-1976)
  • Gesellschaft Angewandte Mathematik u. Mechanik (1960-1976)

Díjai, kitüntetései

  • König Gyula jutalom (1936)
  • Kossuth-díj ezüst fokozat (1950)
  • Beke Manó emlékdíj (1958)
  • Felszabadulási jubileumi emlékére (1970)
  • Szele Tibor-emlékérem (1970)
  • Állami Díj első fokozat (1975) – A matematika alapjainak kutatásában és a számítógépek elméletében elért eredményeiért.
  • József Attila emlékérem (1975)
  • Neumann János emlékérem (1976)

Emlékezete

A szegedi egyetemen a Kibernetikai Laboratórium mára már az Informatikai Intézet nevet viseli, s mindenekelőtt Kalmár László nevét: Kalmár László Informatikai Intézet, valamennyi hallgató és egyetemi dolgozó mind a mai napig ott tanulja az informatika alapjait.

Emlékét őrzik még a róla elnevezett, a 3–8. osztályos általános iskolásoknak minden évben megszervezett matematikaverseny, valamint a Budapest II. kerületében található, 1990-től 2007 nyaráig nevét viselő számítástechnikai szakközépiskola. (1990-ig Hámán Kató Közgazdasági Szakközépiskola, 2007-től egybeolvasztva a Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnáziummal.)

Irodalom

  • Varga Antal: Kalmár László, a magyarországi számítástudomány atyja. Polygon (matematikai, szakdidaktikai közlemények), Szeged, VII./1.; 1997 június
  • Varga Antal: Kalmár László, az ember. Polygon (matematikai, szakdidaktikai közlemények), Szeged, XI./2.; 2002 június
  • Csákány Béla: Kalmár László : (1905-1976). Szegedi műhely, 44.2005:2, 115-121. p.

Kérdése van?

Írjon nekünk üzenetet!

Írjon nekünk üzenetet!

Köszönjük üzenetét! Válaszunkat emailben hamarosan elküldjük önnek, addig is türelmét kérjük!
Hiba történt! Kérjük, ellenőrizze, hogy megfelelően kitöltött-e minden mezőt, majd próbálja újra!